Programunk:

Milyen legyen Albertirsa?

Friss topikok

Mit akarunk tenni a közeljövőben?

2010.07.09. 13:04 Malya Carmen

 
  1. Részvételi demokráciát! Haladéktalanul bevonjuk az albertirsaiakat a város minden tervezési folyamatába, a közösségi tervezés külföldön már jól bevált módszerével. Ami nem egy-két lakossági fórumot jelent, hanem szakemberek bevonásával civilek, közösségek, az önkormányzat és a képviselők párbeszédét. Kivel beszélték meg a múltban a tervezett LIDL áruházat? Ki tudott arról, hogy Albertirsa határában 8000 férőhelyes sertéstelepet akarnak? A mi fürdővárosunkban! És ami a legfontosabb: mi lesz a fürdőnkkel? Eddig arra vártak, hogy jöjjön egy pénzes befektető és vigye az egészet! NEKÜNK kell megmondanunk, mit akarunk. És soha, semmilyen körülmények között nem fogjuk eladni a fürdőt!

  2. Védőhálót az emberek fölé! Az elmúlt időben sokan kerültek nehéz helyzetbe Albertirsán is. Családokról van szó, idősekről és gyerekekről. Nem hagyhatjuk őket magukra a bajukkal. Országos érdekvédő szervezetekkel, a Banki Hitelkárosultak Egyesületével vesszük föl a kapcsolatot és nem hagyjuk, hogy albertirsaiak utcára kerüljenek. Kiépítjük a pszichiátriai és szenvedélybeteg eket ellátó központot. Átláthatóvá tesszük a segélyezést.

  3. Átgondolt beruházásokat, egységes városképet! Beruházásainkat nem az éppen aktuális pályázatok fogják meghatározni, hanem elképzelt városképünk. Beruházást csak úgy kezdünk el, ha tudjuk, az elkövetkező ciklusokban miből fogjuk fenntartani őket. Átláthatóvá tesszük a város gazdálkodását, közkinccsé tesszük az információkat, hogy az albertirsaiaik is részt vehessenek a tervezésben.

  4. Jobb közlekedést, jobb életminőséget! Átfogó közúti szabályozással védjük drágán megépített útjainkat. A nagyobb teherbírású utat finanszírozza az, akinek haszna van belőle. A Pesti útról kitiltjuk a piacnapi szemétszállítást. Biztonságos kerékpárutakat jelölünk ki. A lakosság és a civilek bevonásával meggyorsítjuk a járdaépítéseket. Faültetéssel tesszük kellemessé a gyaloglást és biciklizést. És visszahozzuk a kispadokat. Külterületi útjainkat autógumikat hasznosító új és olcsó technológiával tesszük járhatóvá.. Az ingázás megkönnyítésére anyagi eszközökkel is támogatjuk a települési telekocsi közösségeket.

  5. Életet az intézményeinkbe! Bölcsőde, óvodák és iskolák épültek és újultak fel az elmúlt években. De nem elég csak felépíteni, használni is kell! Meg kell tölteni élettel. Közösségekkel, amelyek programokat igényelnek és találnak ki. Maguknak. Az üresen álló intézmény kidobott pénz.

  6. Csak akkor van jövőnk, ha megőrizzük a múltat! Haladéktalanul mozgalmat indítunk épített és természeti értékeink fölmérésére. Amuiből sokkal több van, mint amennyit ma védünk. A magántulajdonban lévő értékek védelmére pályázati segítséget nyújtunk a tulajdonosoknak. Zöldterületeink hasznosítására átfogó együttgondolkodást indítunk, ahol lehet, közösségi kerteket alalkítunk ki. Nem csak a tárgyi környezetet védjük, hanem közösségeinket is. Albertirsa maradjon az albertieké és az irsaiaké! Budapest drága, a távolabbi vidékeken nincs munka. Mi még élhetőek vagyunk, de ne próbáljuk orvosolni az ország bajait, maradjunk is meg ilyennek, élhetőnek.

  7. Támogatjuk a helyi, vállalkozókat, termelőket, civileket! A helyi vállalkozók előnyt fognak élvezni s közbezserzéseknél. A külföldi tulajdonú bevásárlóközpontok helyett a minél több kisboltot részesítjük előnyben. A helyi kistermelők, őstermelők termékei könnyebben fognak piacra jutni. A vásárlók, fogyasztók körében erősítjük a vásárlói tudatosságot, népszerűsítjük az egészséges helyi termékek, a biotermékek előnyeit. Szociális szövetkezetek létrehozásával segítjük az önfoglalkoztatást, önellátást. Az egyházakat, a civil szervezeteket önkormányzati feladatok átadásával, infrastruktúrával, ügyviteli és adminisztrációs segítségnyújtással hozzuk olyan helyzetbe, hogy tényezővé tudjanak válni a helyi foglalkoztatásban, közéletben. Aktívan számítunk a civil szervezetek közösségszervező erejére, ötleteire. a lakosság közreműködésére, kezdeményező erejére Albertirsa jövőjének kialakításában.

 

6 komment

Albertirsa hosszútávú jövőképe

2010.07.09. 13:02 Malya Carmen

 A világban válság van, termelés, szolgáltatás és a kereslet mindenhol visszaesik. Kevés olyan terület van, mely töretlenül fejlődik. A kevesek egyike a wellness-ipar. Mi - más helyekkel összehasonlítva – avval vagyunk kedvezőbb helyzetben, hogy nekünk gyógyvizünk van. Fejlődésünk alapja fürdőnk és gyógyvizünk. Az a fürdő és az a gyógyvíz, amely egészségügyi és wellness szolgáltatásaival, megcélzott vendégkörével szervesen illeszkedik a környék többi, már meglévő és ezután megépülő fürdőjéhez. A többi fürdőtelepüléssel összefogva hatékony marketinget tudunk kifejteni külföldi piacokon, erősebb pozícióban tudunk tárgyalni külföldi társadalombiztosítókkal. 

 
A fürdőnket nekünk kell kitalálnunk. Nekünk, albertirsaiaknak. Fürdő és fürdő között, wellness szolgáltatás és wellness szolgáltatás között is nagyon nagy különbségek vannak. Nekünk kell választani, nekünk kell eldöntenünk, hogy mit akarunk. Mégpedig úgy, hogy az illeszkedjen a többi település elgondolásaihoz. Ha nincs koncepciónk, elképzelésünk és még ennek kitalálását is átengedjük egy befeketetőnek, akkor a haszonról is lemondtunk.
 
Albertirsa városképe olyan kellemes kisvárosias lesz, meghitt közterekkel, utcécskákkal, a múlt helyreállított értékeivel, amely kiegészíti a fürdő szolgáltatásait. A fürdővendégek igényes panziókban, családi szálláshelyeken szállnak meg. Albertirsa nem engedi be a száz férőhelyes tömegszállókat amelyek csak a befektetőnek hoznak hasznot, hanem saját polgárait juttatja megélhetéshez.
 
Albertirsán a wellness és gyógyturizmus szakemberigényét kiszolgáló középiskola működik. Ma Albertirsának szépen felújított vagy a jövőben felújuló bölcsödéje, óvodái és iskolái vannak. Mire a gyerekein középiskolába kerülnek, ingázniuk kell. Naponta több órát. Hogy akarjuk elvárni, hogy sportpályánk sőt sportcsarnokunk majd megteljen sportolókkal, ha már a tinédzser korosztály is csak aludni jár haza? Az elmúlt időszak az iskola-központosítási törekvések jegyében telt el, de ez múló divat. Ha a klímavédelmet az ország és Európa komolyan gondolja, lózungok helyett olyan szabályozás lesz, hogy ne több száz gyereknek kelljen naponta utaznia, hanem csak néhány pedagógusnak. És olyan színvonalas képzést kell nyújtani, ami hiányt pótol az országban. Jelenleg az egyre fontosabbá váló gyógyturizmusnak nincsenek szakemberei. Márpedig a létesítmény nem minden. A minden az embereken múlik.
 
Albertirsán mindenki dolgozik vagy vállalkozik, aki dolgozni akar. Aki még nem, az a munka világába visszavezető programokon vesz részt. De az albertirsai polgárok nem csak dolgoznak és vállalkoznak, hanem jól érzik magukat a munkahelyükön, mert fontosnak érezhetik magukat és büszkék a településre. A fürdő és a kapcsolódó szolgáltatások számtalan új munkahelyet teremtenek. Az önfoglalkoztatás számos új formája honopsodik meg, mint például a szociális szövetkezet.
Az ingázók eljutását az vasútállomásra számos eszközzel könnyítik meg. Biztonságos kerékpárutak épültek. A vasútállomásnál kamerával felszerelt megőrző figyeli a kerékpárokat és a gépkocsikat is. A városvezetés a közösségi közlekedés számos innovatív, új formáját támogatja (mint pl. telekocsi, car-sharing).
Albertirsán kimagaslóan jó a szilárd burkolattal ellátott utak aránya. A meglévő utak védelmére, a kátyúk és fenntartási munkák minimálisra csökkentése érdekében átfogó forgalomszabályozás történik, amely a kamionforgalmat is eltereli a településről.
 
Az önkormányzat nem az országos hivatalok, hatóságok meghosszabbított karjaként kormányozza az albertirsaiakat, hanem segíti, sőt megvédi őket a külvilággal szemben. Lakossági iroda és elektronikus ügyintézési rendszer segíti őket ebben. Az önkormányzat anyagilag, szolgáltatásokkal és feladatok átadásával erősíti a civil szervezeteket, az egyházi szervezeteket, amelyek íly módon megerősödve már képesek arra, hogy aktív, öntevékeny közösségeket szervezzenek maguk köré.
Az önkormányzat és a képviselőtestület tagjai művelt, nyelveket beszélő emberek, akik megszokott, mára már nem működő klisék helyett azon iparkodnak, hogyan lehet a világban látott új, innovatív megoldásokat átültetni ide, Albertirsára.

Szólj hozzá!

Mi történik, ha nem történik változás?

2010.07.09. 13:01 Malya Carmen

Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, akkor még több, pályázatok által meghatározta átgondolatlan, koncepciótlan beruházás fog épülni. Pályázni, pénzt bevonni viszont kényszerré válik, mert valamiből fedezni kell a már meglévő létesítmények fenntartását. A fenntartási költségek, a hasznosítás költségei nem a mostani ciklus, hanem a következő ciklusok problémái lesznek. A mottó az lesz: „Használjuk ki a mostani EU-s pályázati dömpinget, azután pedig utánunk az özönvíz.” Az eddigi települési csődök éppen ezeknél a látszólag jól menő és épülő-szépülő településeknél következtek be, mint Szigetvár, Neszmély.

 
Miközben a város vezetése egyszerre mindent építeni akar, a fürdőre és gyógyvizünk hasznosítására nincs semmilyen konkrét elképzelés. Azon kívül, hogy vonjunk be külső befektetőt, sőt adjuk el, mert „erre a városnak nem lesz soha pénze”.
 
A képviselőtestületi üléseken folytatódik az a tendencia, hogy millárdos kérdésekről rövid tárgyalás után döntenek, miközben ehhez képest messze aránytalanul több idő telik el kátyúk bejelentésével, eldugult csatornákkal és egyebekkel.
 
A lakosságot és a civileket az igazán fontos döntések, koncepciók előkészítésébe továbbra sem fogják bevonni. Érdemi bovonás helyett tájékoztatás lesz arról, hogy pályázatot nyertünk és ez meg ez fog épülni. Passzív elszenvedői leszünk mind a jó döntéseknek, mind a számunkra károsaknak, amely ellen nem is tudjuk, hova fordulhatunk.
 
Egyre kevesebb fog jutni támogatásokra, a bajba jutottak megsegítésére, közgyógyellátásra. Lehet, hogy az önkormányzati alapfeladatok is veszélybe kerülnek. A költségvetési lyukak betömésére a maradék önkormányzati vagyon eladása is szóba kerülhet.
 
A nagy gigaberuházások mellett teljesen eltörpül majd maradék épített és természeti örökségeink védelme (hacsak nem lehet azokra is pályázni). Kár. Mert a fürdőhöz megfelelő környezet is kell. Mert a külföldiek nem az új beruházásainkra jönnek – ilyen van náluk sokkal különb -, hanem a tornácos házakhoz meg az emberi közösséghez.

1 komment

A mostani helyzet

2010.07.09. 12:59 Malya Carmen


           Induljunk ki valami pozitívból. Egy Budapest vonzáskörzetébe tartozó olyan település a miénk, amely városi rangra emelkedett – ennek eddig csak a presztízsértékét érzékeltük -, s amelyben az elmúlt 20 évben sok minden épült. Az első időszakban utak, közművek, majd óvoda, iskolafelújítás, szobrok, Ybl kápolna és még számos egyéb.
Ami negatív: legalább ennyi értékünk pusztult el. Piactéri klasszikus kúria, helyi védettségű épületeink száma is fogy az átalakítások következtében, s legújabb veszteségünk Albertirsa legrégibb épületének, a Pesti út 2. szám alatti országos védettségű műemlék fogadónak majd olajütőnek az összedőlése. Építeni bármikor lehet, ezek viszont végleg elvesztek a számunkra.
            Albertirsa városképileg jellegtelen település. Köszönhetően annak, hogy Alberti és Irsa évszázadokig külön fejlődött. Ez az idelátogató idegenek első véleménye de ennél fontosabb, hogy MI albertirsaiak hogyan érezzük magunkat benne? A lakosság életérzését jelentősen meghatározza a napi több órás ingázás. Melynek egy része az Albertirsán belüli, ahol közösségi közlekedés nincs. Forgalomszabályozás Albertirsán mintha egyáltalán nem lenne. Drága pénzen megépített útjainkat túlsúlyos kamionok teszik tönkre. A kerékpárnak fontos szerepe lehetne a közlekedésben de biztonságos kerékpárutak nincsenek. A gyalogos közlekedést megnehezíti és élvezhetetlenné teszi az, hogy az utak mellett nincsenek fák és padok. Az utazásra fordított napi több óra a helyi szabadidő eltöltésre, társadalmi életre is kihat.
            A lakosság száma nő. De ez a település elhelyezkedésének következménye s annak, hogy mind Budapestről, mind a távolabbi vidékekről elvándorolni kényszerülnek az emberek.
            Van egy nagy lehetőségünk, a fürdőnk gyógyvízzel, s van egy sportpályánk, mely egyelőre csak a veszteséget termeli.
            A település költségvetési főösszege a fenti beruházásoknak köszönhetően egyre nagyobb lesz ugyan, de éppen a beruházások miatt s amiatt, hogy ezeket működtetni, fenntartani kell, egyre kevesebb jut az iskoláknak, a civileknek, közgyógyellátásra, a nehéz helyzetben élők megsegítésére. Ez utóbbi alól a választásokat megelőző élelmiszerosztások kivételek.

            A legszegényebb, alkalmi munkákból vagy segélyekből élők – közöttük sok roma - helyzetének megváltoztatásához az elsősorban segélyként nyújtott támohgatás kevés, ahhoz viszont sok, hogy ne vívná ki a munkából küszködők ellenszenvét. De még a munkából élők is nehéz helyzetben vannak, ha bankhitelt vettek fel az elmúlt időkben. Nem kevés albertirsai család tehetetlenül, segítség nélkül várja, mi fog velük történni. 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása