Kedves Carmen!
Ezzel a képpel az a baj, hogy Kehidakustányban készült, és az ottani fürdőt ábrázolja.
1. Az alábbi linken figyelmébe ajánlanám Dr. Horváth Viktória igazgató szavait és az előtte található rövid történeti áttekintést.
<tisztatertechnologia.hu/?p=hir&id=285
2.Az összeköttetésekre mindig szükség van:
www.helikonportal.net/hir/europa-parlamenti-delegacios-ules
www.jovoterv.hu/
A második linken az alapítókat érdemes elolvasni!
Az alapítóról néhány gondolat:
Horváth Tihamér, a Kehida Termál és a Horváth-ÉP Kft ügyvezető igazgatója
Keszthelyen született 1951 novemberében. Általános iskolai tanulmányait Gyenesdiáson végezte, középiskolába a keszthelyi vajda János Gimnáziumba járt. Ezt követően kitanulta a csőszerelő szakmát, majd diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szakmunkásként és oktatóként 1980-ig dolgozott, mellette - három mestervizsga letétele után - önálló kisvállalkozói tevékenységbe kezdett. 1985-ben társult testvérével, Sebestyénnel, akivel 1990-ben létrehozták a Horváth-ÉP, 1998-ban pedig megalapították a Kehida Termál Kft-t. Előbbi elsősorban közműépítéssel, utóbbi pedig gyógy-termál turizmussal foglalkozik. A két vállalkozás összesen mintegy négyszáz főt foglalkoztat. A kehidakustányi fürdőkomplexum az elmúlt évek alatt országos ismertségre tett szert, a fejlesztések pedig nem álltak meg, azok folyamatosak, az azokkal kapcsolatos elképzelések nagyszabásúak. Azt mondja, két vállalkozásával igyekszik Zala megye gazdaságát fejleszteni, e célt tűzi maga elé, amikor társadalmi funkcióit (a Zala Megyei Kereskedelmi Iparkamara alelnöke, a Zala Megyei Vállalkozás Fejelsztési Alapítvány elnöke, a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke) ellátja.
Azt hiszem keresni kellene Önnek egy hasonló karaktert a képen látható terv megvalósításához, mert a leírtakból kiderül, hogy az a fürdő komplexum nem önkormányzati üzemeltetésű, tehát két lehetőséget tud ajánlani a választóknak:
- bérbe adja (ez most is így van!)
- eladja (ekkor már nem a lakosoké)
Amennyiben megtalálja a megfelelő karaktert a felvázolt tervek megvalósításához, és hasonló cikkek jelennek majd meg az Albertirsán található fürdőről, amely az LMP-s város vezetéshez köthető, miként fogja hirdetni, hogy Lehet Más a Politika?

@mrx2002: Kedves mrx2002!

Nagyon örülök, hogy felhívta a figyelmemet erre a két bejegyzésre! (Ez már valamiféle indulás a részvételi demokrácia felé.)

Az első linkbejegyzés a TTT (Tiszta Tér Technológia) című, takarítással foglalkozó meglepően színvonalas lapból való. Ezzel a lappal én még akkor találkoztam, amikor egyesületünk Teleházat működtetett az albertirsai vasútállomás épületében. Az akkori számban, az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében egy finn testvérszervezet képviselőjével közöltek riportot, aki elmondta, hogy ők tudatosan készítették fel vállalkozóikat arra, hogy a megváltozott feltételek közepette ne egymás ellen harcoljanak, hanem egymást kiegészítő tevékenységekbe fogjanak. A legutóbbi számokban is olyan témákkal foglalkoznak mint „zöld takarítás”, közbeszerzések (és azok visszásságai) stb.

Ebből a cikkből - az Ön által kiemelteken kívül – én a következőket emelem ki:

1. A tervezésnél, kivitelezésnél nem gondoltak a takarítás szempontjaira, ezért pl. van olyan szer, amiből az előírt tízszeresét kell használniuk és még akkor sem érnek el vele megfelelő hatást. Na itt álljunk meg egy kicsit! (Részvételi demokrácia következik megint.) Egy beruházás maga döntések sorozatát jelenti, amelynek többféle forgatókönyve lehet. Zanzásítottan: Van például a japán, ahol a tervezésen, döntéselőkészítésen van a hangsúly. Ez egy hosszú, elnyújtott folyamat, de amikor a megvalósításra kerül a sor, akkor már mindenki tudja mi a dolga és minden olajozottan megy. Nálunk ennek pont a fordítottja van. Dönt néhány ember pity-putty, egyeztetés nulla (a hatósági engedélyeztetés nem ez), a tervezés elnagyolt, a megvalósítás közben jönnek elő a hibák, egyre csak gyűlnek a problémák, kiderül hogy nem annyi az annyi hanem kétszer annyi és a végeredménynek kicsi a társadalmi támogatottsága. Mindenki fanyalog: ennyiért? Ilyet? Miért ide? Miért pont így? És ekkor derülnek ki a működtetés problémái is.

Mondjak példákat? Valamikor épült egy tornaterem az iskolánkhoz. A sokmindenkit megkérdező egyeztetés helyett a tervező csak azt az utasítást kapta, hogy tervezzen egy ilyen és ilyen méretű tornatermet. Megtervezte. A külső mérete valóban a megadott lett de a belsőnek kellett volna annak lennie, hogy kézilabdameccseket le lehessen játszani benne. Kézilabdacsapatunk így kénytelen Ceglédre meg Tápiószentmártonba járni.
Ha meggondolom, hogy képviselőtestületi üléseinken órák mennek el kátyúzással meg kiégett körtékkel miközben tíz- és százmilliókról döntenek ezeknek a töredéke alatt! Arról már nem is beszélve, hogy a lakosság, a képviselőtestületbe be nem jutott, sokszor nagy szaktudással rendelkező emberek nemhogy bele sem szólhatnak a döntésekbe, de még meg sem kérdezik őket.
Ha a példa rossz volt és nem is így volt, akkor tudok más példát is előhozni.

Ha leendő fürdőnknek már a tervezésénél figyelembe veszik a takarítás szempontjait is, akkor ez a blog és az Ön bejegyzése már nem volt hiábavaló.

(Folyt. Köv.)